CLICK HERE FOR BLOGGER TEMPLATES AND MYSPACE LAYOUTS »

2011. március 16., szerda

A hullám hátán

Tudom, sok idő telt el azóta, hogy utoljára hallattam magamról. De végig olvasva az eddigi bejegyzéseket úgy éreztem, hogy nem mehet így tovább. Mi ez a siránkozás itt, kérem?!
Igaz, valóban nem egy diadalmenet minden hétköznap... hogy vannak harcok, amiket nem lehet kikerülni, hanem szélesre tárt karokkal belekiabálni az őrjöngő tömegbe: "Ide lőjetek!"... de az nem igaz, hogy nincs idő körül nézni és meglátni a szép dolgokat is!
Persze lehet, hogy most azért lett "hirtelen" minden olyan pozitív, mert végre kisütött a nap, csiripelnek a madarak (igen, még itt a belvárosban is!) és rajzanak a motorosok. :) A lényeg úgyis egy: térdeket megfeszíteni, mély levegő - minden ok lesz, no para!
Egyelőre nem tudok gigahosszú bejegyzéseket produkálni az élményeimről itt és ott, de azért most sem tétlenkedek ám!

Először is: voltam Andrással moziban.
Már a film címéből tudtam: ez nem az esti romantikázós kategória.
Gondoltátok volna, hogy van valaki, aki híres és hírhedt a tehetségéről, a művészetéről, a képi világáról... aztán mindenféle díjakat nyer EZZEL? Biztos vagyok benne, hogy a hiba az én készülékemben van... de ha lenne olyan kedves valaki és elmondaná, hogy ki volt kivel a filmben... ki lőtt kire, ki vetkőztetett és ki kergetett kit, valamint hol a sztori eleje és a vége, nagyon hálás lennék.
Mindazonáltal az este maga kellemesre sikerült, és egy különlegesnek mondható kulturális élménnyel is gazdagodtam. Egyedül biztosan nem néztem volna meg ezt a filmet, viszont tudni, hogy ilyen is van, körbe járni a témát és saját véleményt alkotni róla örömmel tölt el.
Innen is köszönet érte! :)

Aztán a szombat. Hmmm. Az a szombat!
Peti már jó másfél héttel ezelőtt említette, hogy azért csak megnézné ő azokat a mocikat ott a Hungexpon. Hát jó, rajtam ne múljon! Vágjunk bele.






... csak a teljesség igénye nélkül és Petitől "lopva", mert természetesen nem én voltam az, aki ki sem látszott a fényképezőgépe mögül! ;)
Soha nem hittem, hogy élvezni tudok egy ilyen jellegű kiállítást. Hengerek, lóerők, csillogó műszerfalak, kíváncsi tekintetek... nem az én világom. Kevés egyéb mellett ebből a szempontból például tényleg "lányos" vagyok: nekem nem kellenek a technikai adatok. Legyen szép, üljünk rá és hadd szóljon! A fényesítgetést meg a sztorizgatást a garázsban pedig bízzuk csak a srácokra.
Mindennek ellenére elmondhatom, nagyon élveztem ezt a délután, egyáltalán nem esett nehezemre még egy kört tenni és még egyszer visszamenni valamelyik darabhoz, hogy az x+1-edik szögből is megcsodáljuk.
Egyet viszont nagyon sajnáltam: itt lett volna az alkalom végre jó áron beszerezni ezt-azt... mert hát elég volt már a nyálcsorgatásból! Hiszen én is róhatnám az utakat a kis kék villámmal... ha lenne ruhám. Ugye. :(

Búcsúzóul álljon itt egy emlék a szombat estéről... mert egy jó napot egy jó koncerttel zár le az ember:

Így történt hát, hogy végül úgy döntöttem, meglovagolom azt a hullámot, és nem hagyom, hogy maga alá temessen. Elkapott az a jó kis lendület... ezt most sokáig szeretném érezni!
Hamarosan találkozunk! :)